A kisrepülőgép pilótája az "úrvezető", a kereskedelmi engedélyes a "taxis", onnantól pedig még több száz repült óra, mire valaki egy nagy utasszállító repülőgépet vezethet. A fizetés jóval az átlag fölött van, de milliókba kerül a képzés is. Fizetésmustra az [origo]-n.
A pilóták bére általában két részből, az alapbérből és a mozgó bérből áll össze. Az egyes légitársaságoknál eltér ezek egymáshoz viszonyított aránya, de van olyan európai cég is, ahol nincs is mozgó bér - vagyis akkor is teljes fizetést kapnak a pilóták, ha szabadságon voltak. Az alapbér itthon bruttó 250-800 ezer forint között mozog, a többi a napidíjból jön össze,ami a forgalmasabb nyári szezonban még legalább ennyi lehet.
Magyarországon az utasszállító gépek kapitányai átlagosan havi egymillió forintot keresnek, az első tisztek 300-600 ezret, a kezdők 250-300 ezret - tudtuk meg egy pilótától, aki több társaságnál is megfordult már. A különbség abból adódik, hogy ki mögött hány éves múlt van és milyen típusú gépet vezet. Külföldi munkalehetőség bőven van, a Távol-Keleten és az öböl-menti országokban azonban már a tapasztaltabb pilótákat és kapitányokat várják. Ott havi nettó 2,5-3 millió forintot lehet keresni.
Egy első tisztként dolgozó férfi szerint a magyar munkaerőpiacon túlkínálat van pilótából, legalább száz, megfelelő alapképzettséggel rendelkező pilóta vár a bejutásra. Így megengedhetik maguknak a légitársaságok, hogy ne foglalkozzanak a teljes pilótaképzéssel, és csak a típusképzést adják meg a már "majdnem teljesen kész pilótáknak".
A legtöbben nem a fizetés miatt választják ezt a szakmát, ugyanis mire valaki odajut, hogy gépet vezet, már milliókat ölt bele a képzésébe - mondta egy pilótának készülő férfi. Van ugyan államilag finanszírozott képzés Nyíregyházán, a férőhely azonban limitált, évente mintegy 5-10 ember végez ott. Létezik ugyanez költségtérítéses formában is, igen drágán. Harmadik lehetőség, hogy valaki szerez máshol egy diplomát (mondjuk közlekedésmérnökit), és elmegy a piacon működő 8-10 repülős iskola egyikébe, ahol saját zsebből állja a képzés 8-10 millió forintos költségét.
Aki kikerül a főiskoláról, már kezében van a kereskedelmi pilótaengedély, melynek birtokában sétarepülést, fotózást vállalhat - vagyis növelheti a repült óráinak számát. Aki ugyanis nagygépet szeretne vezetni, annak több száz órát kell előtte repüléssel töltenie. A gyűjtögetésnek több módja is van. Sétarepülést vállalhat (akár haszon nélkül is, csak a gép bérleti díját felszámítva), vagy kisgépes oktatóvá válhat, mert így tulajdonképpen ingyen van a repülés. Van, aki külföldre megy - például Afrikába szafarizni - mert ott fizetést is kap.
Családbarát, de kiszámíthatatlan
A napszaktól, a felszállások számától és a lerepült óráktól függ, hogy mennyi pihenőidő jár két út között, melyet uniós normák szabályoznak. "Rövidebb utakból van, hogy kettőt is megcsinálok egy nap, ami négy felszállást jelent. Hosszabb távoknál csak egy városba repülök, ami két felszállást jelent" - mondta egy utasszállító repülőgép első tisztje. Nagyságrendileg évente 900 órát repülhetnek, egymás után legfeljebb hat napon, 2 repülés között pedig legalább 12 óra pihenőidőnek el kell telnie.
"Színházbérletet ne vegyen az ember" - mondta egyikük, aki ennek ellenére úgy gondolja, hogy családbarát munkakörben dolgozik, hiszen ha éjszakai útra megy, előtte egész nap a gyerekeivel lehet. Elképzelhető viszont, hogy hajnalban érkezik meg egy útról, és még aznap, éjfél előtt el kell indulnia egy másikra. "Mindenki éjjel-nappal harcra fogható, nem számít, hogy éjszaka van, hétvége vagy karácsony, azonban a ledolgozott havi óraszámom összességében kevesebb, mint az átlag munkavállalóknál, úgy 120-140 óra" - tette hozzá.
A felhők fölött tényleg kék az ég
Húsz évvel ezelőtt sokkal szigorúbb egészségügyi követelményeknek kellet megfelelniük a pilótáknak. "Ma a polgári repülésben, ha valakinek nincs kifejezetten rossz szeme, nincs valamilyen keringési elváltozása, általánosságban véve jó kondiban van, gond nélkül repülhet" - tudtuk meg. Igen alapos orvosi vizsgálatok vannak, de nem olyan speciálisak, mint a katonaságnál, ahol százból egy ember, ha megfelel.
"Szeretik a pilóták földöntúli dolognak beállítani munkájukat" - mondta egyikük, ő viszont úgy gondolja, hogy a felelősség szempontjából egy sorban vannak a BKV buszvezetőkkel. "Nem lenne jó, ha az ember úgy indulna el, hogy nyomasztaná a vállát, hány ember ül mögötte. Aki hordja ennek a terhét, az nem bírja sokáig" - mondta. "Az egész inkább feltölt, ma reggel repültem, itthon szörnyű idő volt, nekem pedig szemembe sütött a nap" - tette hozzá lelkesen.
Az első tiszt elmondása szerint az esetek 99,99 százalékában a repülések során nem történik semmi különös, "csak megnyomjuk a megfelelő gombot". A vészhelyzetekre évi kétszer szimulátoros gyakorlaton készülnek fel, ami olyan, mint egy "profi videojáték". Hozzátette azonban, hogy a helyzet teljesen élethű, egy-egy ilyen szimulátor pedig többe kerül, mint egy repülőgép. A munka nem veszélytelen, a nyíregyházi főiskola statisztikái szerint az eddig végzett 514 főből 20-an vesztették életüket repülés közben.
A helikopterpilótáknak a Forma 1 az igazi szezon
"Nem összetartó társadalom a helikopterpilótáé, mindenki titkol és vetít" - mondta egy helikopterpilóta az [origo]-nak, hozzátéve, hogy kevés szerencsésnek adatik meg, hogy ezt a munkát főállásban végezze. Ilyen lehet, ha valakit áramszolgáltató cég vezetékellenőrzésre szerződtet, vagy a magyar olajtársaság vezetékeit vizsgálhatja a levegőből. Van, akit azzal bíznak meg, hogy rókáknak dobáljon le veszettség elleni szerint. "Ezek a szerződéses munkák ritkák és nehéz bekerülni a körbe, a tendereken hiába indulunk alacsonyabb árról" - mondta.
Véleménye szerint Magyarországon nagyon kevés helikopteres repülés van, ha mehetne hetente legalább "öt kört", akkor többszázezer forintot kereshetne. Csak ebből azonban nem tud megélni. "Alkalomszerűen vannak fotózások vagy filmes munkák - melyek akár többszázezres bevételt is hozhatnak - de ezek ritkák" - tette hozzá.
A legtöbb helikopteres munkája úgy néz ki, hogy bérel egy gépet, és az interneten hirdeti magát, főként sétarepülést kínálva. Az év egyik legjobb üzlete a Forma 1, a magyarországi futam három napja alatt száznál is több fuvart bonyolítanak a cégek. A Budapestről Mogyoródig tartó 8-10 perces út 40-45 ezer forintba kerül, a jövő évi futamra például már több cég honlapján lehet helyet foglalni. Sok híresség megfordul ilyenkor a gépeken, "Niki Laudát vittem már Mogyoródra" - mondta a helikopterpilóta.
Jelenleg 4-5 cég vállal itthon helikopteres szállításokat. Gyakori, hogy cégek üzleti partnereiknek vesznek sétarepülésre szóló jegyet, de sokszor eljegyzést vagy évfordulót ünnepelnek ilyen módon. Egy 15-20 perces budapesti helikopteres sétarepülés átlagosan 60 ezer forintba kerül. "Ebből levonva a gép óradíját és az üzemanyagot, nem sok hasznon marad, mert minden repülés után el kell tenni az amortizációs pénzt" - mondta. A helikopter drága mulatság, egy beépített óra számolja az időt, mely alapján az egyes alkatrészeket le kell cserélni, még akkor is, ha az nem romlik el.
A kisrepülő fenntartása sokkal olcsóbb, kisebb a bérleti díj is (óránként már 20 ezer forinttól hozzá lehet jutni), illetve sokkal kevesebb mozgó alkatrész van benne, melyet folyamatosan cserélni kellene. Maga a gép is olcsóbb: 300-500 ezer eurótól lehet vásárolni egy új kisgépet, a helikopter azonban 1 millió euró újonnan.
A pilóták jogosítványa az úgynevezett szakszolgálati engedély ("szakszó"). Mintegy másfélmillió forintba kerül a kisrepülőgép vezetésére szolgáló engedély megszerzésére, a helikopteré pedig 4-5 millió forintba. Ráadásul, ha valaki nem repül bizonyos óraszámot, akkor gyakorlatba hozó repülést kell végeznie, hivatalos oktatóval. Ha sok idő marad ki, új vizsgát kell tenni.
