Egy francia bíróság gondatlanságból elkövetett emberölésben bűnösnek találta a Continental Airlinest és egy szerelőt a Concorde-katasztrófában játszott szerepükért, írja a Reuters. Három tisztségviselőt ugyanakkor felmentettek az ügyben.
A Concorde bukása és a per ugyanarra a 2000. július 25-i eseményre vezethető vissza. Az Air France 4590-es járata aznap szállt fel a párizsi Charles de Gaulle repülőtérről, hogy száz utasával és kilencfős legénységével a hagyományos gépek hétórás menetidejével szemben 3,5 órával később leszálljon a New York-i JFK repülőtéren.
A felszállás közben azonban a Continental Airlines korábban elstartolt DC-10-esből leszakadt fémdarab a Concorde gumijait feltépte, és a hatalmas erővel pörgő kerekekből egy súlyosabb gumidarab a gép négyes hajtóművének csapódott, komoly sérülést okozva benne. A szárnyból kiömlő üzemanyag nem sokkal a felszállás után begyulladt, így a torony azt az utasítást adta a gépnek, hogy az a Le Bourge reptéren hajtson végre kényszerleszállást. Nem sokkal később az összeköttetés megszakadt, a gép száz utasa és négy ember a földön azonnal életét vesztette.
A nyomozás lezárulta után azonban felbukkant egy másik elmélet is a katasztrófára. Az Air France két nyugdíjas pilótája szerint nem a DC 10-es jelentette a problémát, hanem a Concorde hiányos karbantartása. Szerintük a gép bal oldali futóművének távtartóját elfelejtették visszaszerelni karbantartás után, így a repülő elkezdett balra húzni, és kidöntött egy, a pálya szélén található irányfényt: ez szakította fel a gumit és ez okozta a katasztrófát.
A pilóták szerint a Concorde-nak nem is lett volna szabad felszállnia. Christian Marty kapitány azért dönthetett mégis másként, mert a távtartó hiánya miatt a gép egy földön várakozó Boeing 747-es felé sodródott, az utasok közt volt a francia köztársasági elnök és felesége is, így felszállás nélkül még több áldozata lett volna a balesetnek.
A katasztrófa után a gép üzemanyagtartályát megerősítették, a futóművet módosították, és fél év kihagyás után a Concorde újra szolgálatba állt, ám az egyetlen gép lezuhanása, meg a szeptember 11-i események miatt amúgy is megcsappant utasszám miatt egyszerűen nem érte meg tovább a géptípus szolgálatban tartása. Az utolsó kereskedelmi járat 2003. október 24-én tette meg a New York-London útvonalat, ezzel véget ért a szuperszonikus gépek korszaka.
