A felvetés azonban komoly visszhangot váltott ki az európai törvényhozók körében, akik veszélyben érzik az európai polgárok személyiségi jogait, lévén a légitársaságoknak olyan adatokat kéne kiadniuk a rendőrségnek, mint az utasok neve, vagy a hitelkártyájuk száma.
Az utasok nevét tartalmazó adatbázis valaha a 2001 szeptember 11-i események után a terroristák kiszűrésére készült, ma azonban már egyéb bűnözők, például kábítószer-csempészek útvonalának követésére is használják. Bár egy terroristatámadás továbbra is veszélyt jelent az Unió számára, a kábítószer-kereskedelem elleni harc sokkal is egyre nagyobb áldozatokat kíván: az EU 2008-ban 4,2 milliárd eurót költött e célra.
Egyes tagállamok, mint például az Egyesült Királyság már alkalmaz hasonló rendszert és most a kibővítést szorgalmazza, egészen pontosan az Unión belüli járatokon is megkövetelné az ellenőrzést és adatszolgáltatást. Az Unióba ki- és beutazó adatszolgáltatási rendszer kiépítése 20 eurócentjébe kerülne a légitársaságoknak utasonként és utanként, vagyis összesen mintegy 220 millió eurót kéne költenie az uniós tagállamoknak. Az Unión belüli utasokra is kiterjesztett rendszer ennek a háromszorosába kerülne. Hogy a törvényhozók aggodalmait lenyugtassa, a Bizottság ígéreteket tett arra, hogy az adatokból nem lehet majd következtetni az utas bőrszínére vagy vallására - így például nem kell adatot szolgáltatni arról sem, milyen típusú menüt rendelt valaki a repülőn.
A Bizottságnak azonban így is fel kell készülnie a hosszú és kemény harcra az Európai Parlamenttel, akivel már volt egy hasonló csörtéje, amikor az Egyesült Államok hasonló adatokat szeretett volna kapni az Uniótól. "Az ajánlat ismét egy rúgás az európai alapjogokba. Az utolsó dolog, amire szükségünk van Európában, hogy lemásoljuk az amerikai modellt, amely átgázol a polgárok személyiségi jogain" - vélte Jan Philipp Albrecht, zöldpárti képviselő.
